Hossz� sz�r� csivava

Kiv�l� jelz�kutya, �pol�st ig�nyel B�r a csivava eredete hom�lyba v�sz, ismereteink szerint nagyon �si fajta. Csak a m�lt sz�zad v�g�n ker�lt az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba Mexik�ban �s hivatalosan is �n�ll� fajtak�nt ismert�k el. A hossz� sz�r� v�ltozatot val�sz�n�leg az Amerikai Egyes�lt �llamokban teny�sztett�k ki a sima sz�r� csivava �s egy�b �lebek (p�ld�ul a Papillon, a pomer�ni, esetleg a pekingi palotakutya, Yorkshire terrier �s az uszk�r) keresztez�s�b�l. A hossz� sz�r� csivava alapj�ban v�ve megegyezik a r�vid sz�r� v�ltozattal, csak sz�rzet�kben k�l�nb�znek. N�ha mindk�t t�pusa felt�nik ugyanabban az alomban, annak ellen�re, hogy k�l�n fajtak�nt jegyzik �ket. A hossz� sz�r� csivava sz�rzete hossz�, sima, vagy enyh�n hull�mos, l�gy tapint�s�. A t�bbi hossz� sz�r� fajt�hoz hasonl�an rendszeres �pol�st ig�nyel. A r�vid sz�r� v�ltozathoz hasonl�an "nagy kutya" kis testben, n�ha teljesen elfeledkezik m�retbeli korl�tair�l: nem t�ri el, hogy nagyobb kuty�k megf�leml�ts�k, b�tor term�szete �s v�dekez� �szt�ne kiv�l� jelz�kuty�v� teszi. Im�dja az embereket �s a t�rsas�got, j�l viseli a gyerekeket, ha azok nem t�l hevesek. �tlagos s�lya nem �ri el a 2,7 kilogrammot.