Erd�lyi kop�

�l�nk, �rtelmes, j�t�kos, k�nnyen kik�pezhet� Az erd�lyi kop� �si magyar vad�szkutya, �sei val�sz�n�leg a honfoglal� magyarokkal a K�rp�t-medenc�be ker�lt keleti jelleg� kop�k �s az itteni �shonos kop�k voltak. A K�rp�t-medenc�ben kialakult pannon kop� Erd�lybe ker�lt, �s ut�daib�l alakult ki az erd�lyi kop�. Az erd�lyi kop� az els� vil�gh�bor� el�tti �vekben �s a k�t vil�gh�bor� k�z�tt sokat haszn�lt vad�szkutya volt. Egy 1947-ben kibocs�tott rom�n rendelet azonban k�telez�v� tette minden kop� kiirt�s�t, �gy a fajta csaknem kipusztult. Csup�n h�sz �v m�lva siker�lt k�t fajtiszta erd�lyi kop�t felfedezni �s a budapesti �llatkert r�sz�re megv�s�rolni. Ezzel kezd�d�tt az �si magyar fajta megment�se �s �jrateremt�se. Az erd�lyi kop� nagyszer� vad�szkutya, a nagyobb vadakat kit�n�en �llja �s hajtja, a kisebbeket lefojtja, lovas falkavad�szatokon is bev�lt. B�tor, kitart� �s �llhatatos vad�sz, szimata kiv�l�. Engedelmes, ragaszkod�, ig�nytelen �s nagyon alkalmazkod� fajta, szem�ly�rz�sre is alkalmas. Kiegyens�lyozott, j� term�szet�, �l�nk, �rtelmes �llat. Kertben �s lak�sban is tarthat�. K�zepes termet�, r�vid sz�r�, eleg�ns fajta. H�romsz�n�: alapsz�ne b�rsonyfekete, a szemei felett, pof�ja t�j�k�n, a v�gtagokon, a hasa alj�n �s a sz�gy�n csers�rga jegyekkel, valamint a fejen, nyakon, mellett, mancsokon vagy a farok v�g�n feh�r folttal. A kanok magass�ga 56-62 centim�ter, a szuk�k� 52-58 centim�ter, s�lyuk 30-35 kilogram.