Jl nevelhet, hsges csaldi kutya
Az intelligens, ber s figyelmes belga juhszkutyt llatok rzsre tenysztettk ki. Eurpa minden tjn ismertk, s br eredetileg sok fajtja ltezett, melyek sznkben s szrzetk hosszban eltrtek, a fajtnak fokozatosan ngy f vltozata alakult ki, melyeket szlhelyk alapjn neveztek el.
A Groenendael A Groenendael a fajta legismertebb vltozata. Szrzete mindig fekete, szgyn s lbujjainak vgn kis fehr folttal vagy svval. Szrzete kzepesen durva, hossz, egyenes s ds a trzsn, de a fejn, a flek kls rszn s a lbak als rszn rvidebb. Szrzete klnsen hossz s ds a nyakn, elssorban a kanoknl gallrt kpez.
A Tervueren A Tervueren felptsben s szrzetnek tpusban megegyezik a Groenendael-lel, de sznei - vrs, vilgosbarna s szrke rnyalatai, fekete mintval - eltrnek tle. A felntt kanoknl minden vilgos szrszl vge fekete, ez klnsen jl ltszik a lapocknl, a hton s a bordkon. A szemekig terjed fekete szrzet s a fekete flek a Tervuerent igazn feltn jelensgg teszik.
A Malinois A Malinois felptsben s szneiben megegyezik a Tervuerennel, de szrzete rvid s vastag.
A Laekenois A Laekenois felptsben megegyezik a msik hrom vltozattal, de durva drtszrzete vrsesbarna szn, fekete mintkkal.
Az els vilghbor alatt belga juhszkutyk ezreit kpeztk ki zenettovbbtsra s sokan kzlk elpusztultak. Napjainkban Eurpban rendrkutyaknt hasznljk. Nagyon jl nevelhet fajta, fellmlhatatlanul engedelmes, s hsges csaldi kutya. tlagos magassga 61-66 centimter. |